Ma, amikor kisétáltam a boltba, direkt figyeltem. Direkt figyeltem a fákat, a levegőt és az időt. A szél már fújt, de még a meleget adó nyári napsugarak sütöttek az égen. De a fák nem hazudnak... Hatalmasat csodálkoztam, amikor a földön már leesett és sárga fa leveleket láttam. Hogy a szél már azokat fújta a járda kövek széléhez. Felnézve a fákra, már észrevehetőek a sárguló levelek és vannak már olyan fák, aminek a fél lomb koronája már hiányzott. Bár lehet, hogy fény korában sem volt sokkal több rajta. :D Úgy éreztem sikerült pont elkapni egy mozzanatát a természetnek. Vált, váltja a ruháját, az időjárást, vált mindent. Ami idáig olyan hirtelennek tűnt, ma ezekre a percekre mégis sikerült megfigyelni. Igaz, csak egy apró pillanatát, de az is valami. Az éjszakák is hűvösebbek, pedig még nincs is itt a hivatalos ősz, az csak a szeptember 21.-i napfordulóval jön el. Mégis kezd már rákészülni a természet. Lassan mi is melegebben öltözködünk, szerencsére nem egyik napról a másikra. Merőben zavaró volna, ha egyik nap 33 fokot mutat a hőmérő, másnap meg 16-ot mert ősz van holnaptól... belegondolva vicces, de még jó, hogy vannak közben átmenetek. Az őszt is lehet szeretni, na nem a kopasz fák miatt, meg a szél és a hűvös miatt, na meg, hogy minden csupa sár. Húú így felsorolva ez maga a nagy és kerek ősz... helyesbítek, én azt szeretem az őszben, amikor esik az eső. A levegő kitisztul és összekucorodva ülhetsz az ablak előtt a kezedben egy bögre teával és nézheted, ahogy az eső cseppek kopognak az ablakodon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése