... hogy ez egy marhára hosszú és kimerítő hét volt. Mármint a múltheti. Kedden délután sikeresen haza is találtak a szülők. ( kaptam tőlük egy Buenos Aires-es pólót ^^)
Én totálra ki voltam merülve, úgyhogy nem is kellett dolgoznom kedden délután és szerdán se kellett felkelnem. Jól esett szundizni végre egy normálisat. A gyerekek amúgy elvoltak, Micaelával arra számítottunk, hogy minden naposak lesznek a hisztik, de nem! Sőt! csak a vége felé volt pár pityergés. Szombaton moziba vittük őket, 3D-ben néztük meg a Tangled mesét. ( tudjátok, mikor Rapunzelnek van az a nagyon hosszú szőke haja stb. stb.) Volt egy kis kavarodás, mert bár megvettük a jegyeket, a mozi teremben nem volt hely... úgyhogy egy későbbire kértük át a jegyet. Addig meg szépen várakoznunk kellett. De végülis bejutottunk és megnéztük.
Egyik sem aludt el rajta és végig nézték a mesét a szemüvegben. Nekem marhára tetszett, jókat nevettem rajta. xD
Volt cola, meg édes pop corn. Nyugi, először én is néztem értelmesen, hogy mi? Pop corn édesen? Yuuukk.
Aztán mégis úgy döntöttem, hogy megkóstolom. Végülis nem veszíthetek vele semmit. Meglepően fincsi volt. :)
A mozi után lesétáltunk velük a Mekibe, mert megígértük nekik, hogy oda is megyünk, Ott mindenki megkapta a kis Happy Meal menüjét Scooby Doo-s furgonnal, majd kajálás után irány vissza ide. Jó kis nap lett volna, ha a számítógépet megnézve nem az várt volna, hogy otthon földrengés volt...
Teljesen bepánikoltam, kérdeztem páromat is, hogy mi volt, ugye mindenki egyben van? Mi a fene történt??
Tatabánya melletti városban, Oroszlányban volt a földrengés epicentruma. 4,8-as erősségűt mértek ott. Ebből kaptak az otthoniak is. Hihetetlenül rosszul éreztem magam és nem csak az aggódás miatt, hanem mert elvileg nekem is ott kellett volna lennem, velem is meg kellett volna ez történjen és mi van, ha valakivel valami komoly dolog történt volna? Tudom, hogy nem a személyemtől függenek ezek, de tudva, hogy az otthon maradtakkal bármi történhet úgy, hogy én nem vagyok ott, nem beszélhetek hozzájuk vagy akármi, teljesen elkeseredtem.
Tegnap pedig megvettem a repülőjegyemet haza.
Bizony, bizony... május 30.-án véget ér az itt létem... :S
Nem vagyok én erre felkészülve és most még a pocim is fáj valamiért (reggel óta)... Nyafff.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése