Rég írtam, tudom. Mostanában eléggé elhanyagolom a blogomat. Nos ezt a csekély "olvasó táborom" remélem nem veszi zokon.
Szóval. Jól vagyok, persze ez nem egy állandó kedélyállapot. Hullámzik, de most a pozitív oldala felé. Múlthéten jó kis hétvégém volt. Andus jött szombaton, szállás vadászatban voltunk Croydonban és persze, h bejártuk a fél környéket mikor az út tök egyenesen vezetett az úticélunkhoz! No de sebaj, nőből vagyunk és így is jól szórakoztunk. Természetesen nem lehetett helyben előre lefoglalni a dolgokat, úgyhogy megbeszéltük, hogy később intézzük a foglalást majd neten. Nekem úgyis van bankszámlám itt kint, nem gond a fizetés. Aztán császkáltunk egy kicsit, vásároltunk. Majd visszaindultunk 4 után, még szerencse, mert hamarabb kellett kezdenem 1 órával. Mit szerencse... a faszt szerencse. Max a szülőknek. Nekem nem volt az. :D
Mind1.
A gyerekek persze megint kíváncsiak voltak rá és nagyon szépen mondta Niklas, h Andrea. Szerencsére nem kellett főznöm, kitereltük a gyerekeket a Tescoba és vettünk 5 doboz pizzát, 1 coca colát meg édességet. Merth. szombat volt és ezen a napon van a saturday sweets. Linda azt mondta, h Svédországban ez a szokás. A gyerekek csak szombaton kapnak édességet és gondolta bevezeti itt is. (megj. persze nem tartja magát ehhez... :D )
Jól bekajáltunk, Andus felügyelte Niklas színezését amíg én Natalie-t meg Sebastiant fürdettem. A lényeg, h a gyerekek le lettek tudva. Mondjuk picit elhúzódott mert egy párszor körbefutottuk a házat Agustinnal. Pofozkodott én meg tökön vágtam (13 évesen tökük van v fütyijük?? xD) meg párszor megcsaptam ilyen nyakba akasztós pánttal. Betakarta magát takaróval, de a lábfeje kilógott. Engem meg nem kell félteni, osztottam rendesen.
Tehát gyerekek alvás, mi még bedobtuk nasinak a mentolos vienettát... uhhh isteni. :P Majd mi is nyugovóra tértünk éjfél környékén. Nem siettünk igazán másnap, ezért volt a késői lefekvés. Aludtunk ameddig lehetett. Értsd. ameddig a gyerekek fel nem keltek. Zuhi, készülődés majd irány London. Volt egy kis listánk az "amit meg kell tennünk" dolgokról. Ha jól emlékszem 2 dolog kivételével mindet teljesítettük. Több órán keresztül sétáltunk, boltokat nézegettünk, egy bagettet elosztottunk a St. James's parkban a kacsáknak, hattyúknak meg egy mókus is kapott belőle. Én személy szerint elbeszélgettem a szárnyasokkal. Aztán ledőltünk egy nyugágyra, kezdett esteledni, fánkot ettünk, röhögtünk, próbáltunk képeket csinálni majd tovább indulni a más besötétedett Londont fürkészni. Sikerült néhány képet csinálni. A Big Ben és a London Eye gyönyörű este. Fáradtan, csendesen vonatoztunk vissza, 10-re meg is érkeztünk, vacsi majd agyhalál. Másnap pedig ment is vissza Kentbe.
***
Erre a hétre nem tervezek semmit. Csendes kis hétvége lesz, nem is szeretnék sehova se menni. Ellenben már alig várom már, h jövőhét kedd legyen. A Kedvesem jön, h velem legyen. Igaz majd vasárnap megy is haza, de legalább addig együtt leszünk. Már úgy oda adnám az Iphone-t amit vettem neki, vagyis pontosabban ő is fizet bele a karácsonyi ajándékába meg azt a Converse pólót amit még a születésnapomon (aug 29.-én) vásároltam. Ezen kiakadt, h a szülinapomon neki veszek ajándékot. Nem tehetek róla, engem a vásárlás tesz boldoggá (egy darabig) és aznap elég ramaty kedvem volt.
Itt lesz, megmutathatok neki mindent amit szeretnék, szombatra Londonozást tervezek vele. Olyan jó lesz, mellettem lesz, együtt aludhatunk, puszilgathatom és foghatom a kezét az utcán. Ezek nagyon hiányoznak már...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése